Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a Föld példátlan ütemben melegszik. Az emberi tevékenység a fő oka.
Földünk éghajlata a történelem során mindig változott, ám a jelenlegi felmelegedés olyan ütemben zajlik, amelyre az elmúlt 10 000 évben nem volt példa. A tudományos konszenzus szerint az emberi tevékenység a klímaváltozás egyértelmű és megdönthetetlen oka, és a globális hőmérséklet emelkedésétől a gleccserek olvadásáig számos meggyőző bizonyíték támasztja alá a bolygó példátlan felmelegedését.
Felgyorsult változás: A klímaváltozás valósága
Bár a Föld éghajlata történelme során folyamatosan változott, a jelenlegi felmelegedés sebessége az elmúlt 10 000 évben példa nélküli. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint „amióta az 1970-es években megkezdődtek a szisztematikus tudományos értékelések, az emberi tevékenység hatása az éghajlati rendszer felmelegedésére elméletből megalapozott ténnyé vált.”
A természeti forrásokból (például jégmagokból, kőzetekből és évgyűrűkből) és modern berendezésekből (például műholdakból és műszerekből) származó tudományos információk egyaránt az éghajlatváltozás jeleit mutatják. A globális hőmérséklet emelkedésétől az olvadó jégtakarókig bőségesen állnak rendelkezésre a felmelegedő bolygó bizonyítékai. A változás üteme a 20. század közepe óta példátlan az évezredek során.
A klímaváltozás történelmi perspektívában
A Föld éghajlata valóban változott a történelem során. Csak az elmúlt 800 000 évben nyolc jégkorszak és melegebb időszak váltotta egymást, és az utolsó jégkorszak vége mintegy 11 700 évvel ezelőtt jelölte a modern éghajlati korszak – és az emberi civilizáció – kezdetét. Ezen éghajlatváltozások többsége a Föld pályájának nagyon apró ingadozásaihoz köthető, amelyek megváltoztatják a bolygónk által kapott napenergia mennyiségét.
A jégmagokban található légköri minták és a legújabb közvetlen mérések összehasonlításán alapuló grafikonok egyértelműen bizonyítják, hogy az ipari forradalom óta megnövekedett a légköri szén-dioxid mennyisége.
A jelenlegi felmelegedés: Miért más?
A jelenlegi felmelegedési tendencia eltér a korábbiaktól, mivel egyértelműen az 1800-as évek közepe óta tartó emberi tevékenység eredménye, és olyan ütemben halad, amelyet az elmúlt évezredekben nem láttunk. Tagadhatatlan, hogy az emberi tevékenységek olyan légköri gázokat termeltek, amelyek több napenergiát fognak csapdába a Föld rendszerében. Ez a többletenergia felmelegítette a légkört, az óceánokat és a szárazföldet, ami széles körű és gyors változásokat eredményezett a légkörben, az óceánokban, a krioszférában és a bioszférában.
Egyetértenek-e a tudósok a klímaváltozásban?
A Föld körül keringő műholdak és az új technológiák segítettek a tudósoknak abban, hogy átfogó képet kapjanak, rengeteg különböző típusú információt gyűjtve bolygónkról és éghajlatáról szerte a világon. Ezek a hosszú évek alatt gyűjtött adatok feltárják az éghajlatváltozás jeleit és mintázatait.
A tudósok már a 19. század közepén kimutatták a szén-dioxid és más gázok hőcsapdázó természetét. A NASA számos éghajlatkutató műszere arra fókuszál, hogyan befolyásolják ezek a gázok az infravörös sugárzás mozgását a légkörben. A gázok mennyiségének növekedéséből adódó mért hatások alapján kétségtelen, hogy a megnövekedett üvegházhatású gázszintek melegítik a Földet.
„Az éghajlati rendszer felmelegedésének tudományos bizonyítékai egyértelműek.”
– Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC)
A Grönlandról, az Antarktiszról és a trópusi hegyi gleccserekből vett jégmagok azt mutatják, hogy a Föld éghajlata reagál az üvegházhatású gázszintek változásaira. Az ősi bizonyítékok megtalálhatók az évgyűrűkben, az óceáni üledékekben, a korallzátonyokban és az üledékes kőzetek rétegeiben is. Ez az ősi, vagy paleoklimatikus bizonyíték azt mutatja, hogy a jelenlegi felmelegedés nagyjából 10-szer gyorsabban megy végbe, mint egy jégkorszak utáni átlagos felmelegedési ráta. Az emberi tevékenységből származó szén-dioxid körülbelül 250-szer gyorsabban növekszik, mint az utolsó jégkorszak utáni természetes forrásokból származó növekedés.
A gyors klímaváltozás meggyőző bizonyítékai:
- Globális hőmérséklet-emelkedés: A bolygó átlagos felszíni hőmérséklete körülbelül 1 Celsius-fokkal (2 Fahrenheit-fok) emelkedett a 19. század vége óta. Ez a változás nagyrészt a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátásnak és más emberi tevékenységeknek tudható be. A felmelegedés nagy része az elmúlt 40 évben történt, az utóbbi hét év a legmelegebbek közé tartozik. A 2016-os és 2020-as év a valaha mért legmelegebb évek.
- Az óceánok felmelegedése: Az óceánok elnyelték a többlethő nagy részét, az első 100 méteres réteg 1969 óta 0,33 Celsius-fokkal (0,67 Fahrenheit-fokkal) melegedett. A Föld a többletenergia 90%-át az óceánokban tárolja.
- Olvadó jégtakarók: A grönlandi és antarktiszi jégtakarók tömege csökkent. A NASA adatai szerint Grönland átlagosan 279 milliárd tonna jégtömeget veszített évente 1993 és 2019 között, míg az Antarktisz évente mintegy 148 milliárd tonnát.
- Visszahúzódó gleccserek: A gleccserek szinte a világ minden táján visszahúzódnak – beleértve az Alpok, a Himalája, az Andok, a Sziklás-hegység, Alaszka és Afrika gleccsereit is.
- Csökkenő hótakaró: A műholdas megfigyelések azt mutatják, hogy az északi félteke tavaszi hótakarójának mennyisége csökkent az elmúlt ötven évben, és a hó korábban olvad.
- Emelkedő tengerszint: A globális tengerszint mintegy 20 centimétert (8 hüvelyket) emelkedett az elmúlt évszázadban. Az utolsó két évtizedben azonban az emelkedés üteme majdnem duplája az előző évszázadinak, és évről évre kissé gyorsul.
- Az arktiszi tengeri jég csökkenése: Az arktiszi tengeri jég kiterjedése és vastagsága is gyorsan csökkent az elmúlt évtizedekben.
- Szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése: Az Egyesült Államokban az 1950 óta egyre gyakrabban fordulnak elő rekord magas hőmérsékleti események, miközben a rekord alacsony hőmérsékleti események száma csökkent. Az Egyesült Államokban a heves esőzések száma is növekedett.
- Az óceánok savasodása: Az ipari forradalom kezdete óta a felszíni óceánvizek savassága körülbelül 30%-kal nőtt. Ez a növekedés annak köszönhető, hogy az emberek több szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, ami aztán nagyobb mértékben nyelődik el az óceánokban. Az óceánok az elmúlt évtizedekben az összes antropogén szén-dioxid-kibocsátás 20-30%-át nyelték el.
Forrás: Evidence (NASA)
