Az emberi tevékenység drámai mértékben felgyorsítja a globális felmelegedést, súlyos fenyegetést jelentve az emberiségre és a természetre. Bár a következő évtizedekben várhatóan tovább romlik a helyzet, a tudósok szerint sürgős cselekvéssel még korlátozhatók az éghajlatváltozás legrosszabb hatásai. Ez a cikk részletesen bemutatja az éghajlatváltozás okait, jelenlegi hatásait, a jövőbeli kilátásokat, valamint a kormányok és az egyének teendőit.
Éghajlatváltozás: miért emelkedik a hőmérséklet és mit tehetünk?
Mi az éghajlatváltozás?
Az éghajlatváltozás a Föld átlaghőmérsékletének és időjárási viszonyainak hosszú távú eltolódását jelenti. Az elmúlt körülbelül 100 évben a bolygó rendkívül gyorsan melegszik, ami az időjárási mintázatok drasztikus megváltozásához vezet.
A Copernicus európai klímaszolgálat adatai szerint 2015 és 2024 között a globális hőmérséklet átlagosan 1,28°C-kal haladta meg a 19. század végi szintet. Az 1980-as évek óta minden egyes évtized melegebb volt az előzőnél – erősítette meg a brit Met Office. A 2024-es év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, amiért főként az éghajlatváltozás felelős. Ez volt az első naptári év, amikor a felmelegedés mértéke meghaladta az 1,5°C-ot az iparosodás előtti szinthez képest.
Hogyan okozza az ember az éghajlatváltozást?
Az éghajlat a Föld története során természetes módon is változott. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint azonban a természetes okok nem magyarázzák az elmúlt évszázad különösen gyors felmelegedését. Ezt az emberi tevékenység okozza, különösen a fosszilis energiahordozók – szén, olaj és gáz – széles körű felhasználása otthonokban, gyárakban és a közlekedésben.
Amikor a fosszilis energiahordozók égnek, üvegházhatású gázokat – főként szén-dioxidot (CO2) – bocsátanak ki. Ez a CO2 takaróként viselkedik, csapdába ejtve a többletenergiát a Föld felszínéhez közel lévő légkörben, ami a bolygó felmelegedését okozza.
Az ipari forradalom kezdete óta – amikor az emberiség nagy mennyiségű fosszilis energiahordozót kezdett el égetni – a CO2 mennyisége a légkörben körülbelül 50%-kal emelkedett, ami messze meghaladja a Föld közelmúltjában tapasztalt szinteket. A fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2-nak jellegzetes kémiai ujjlenyomata van, amely egyezik a légkörben egyre nagyobb mennyiségben megtalálható CO2 típusával.
Milyen hatásai vannak már most az éghajlatváltozásnak?
Az éghajlatváltozás már most is hatalmas hatással van a környezetre, többek között:
- gyakoribb és intenzívebb extrém időjárási események, mint például hőhullámok és heves esőzések;
- a gleccserek és jégtakarók gyors olvadása, ami hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez;
- az északi-sarki tengeri jég jelentős csökkenése;
- a melegebb óceánok, amelyek intenzívebb viharokat és hurrikánokat táplálhatnak, és károsíthatják az élővilágot, például a korallzátonyokat.
Ezek a változások már most is súlyos következményekkel járnak az emberekre és a gazdaságokra világszerte. Például a 2024 szeptemberében és októberében az Egyesült Államok egyes részeit sújtó Helene és Milton hurrikánok előzetes becslések szerint egyenként legalább 50 milliárd dollárba (körülbelül 40 milliárd fontba) kerülhetnek. Helene több mint 200 ember halálát okozta, Milton pedig legalább 16 emberét. Mindkét vihar szeleit és esőzéseit súlyosbította az éghajlatváltozás a World Weather Attribution (WWA) csoport tudósai szerint.
2022-ben Kelet-Afrika egyes részei az elmúlt 40 év legsúlyosabb aszályától szenvedtek, ami több mint 20 millió embert fenyegetett súlyos éhínséggel. A WWA szerint az éghajlatváltozás legalább 100-szor valószínűbbé tette az ilyen aszályokat.
Az egyes közösségek különleges sebezhetősége határozza meg, hogy kiket és milyen súlyosan érintenek ezek az extrém események.
Miért fontos az 1,5°C, és hogyan befolyásolja a jövőbeli éghajlatváltozás a világot?
Minél inkább felmelegszik a világ, annál súlyosabbak az éghajlatváltozás hatásai. Az átlaghőmérséklet emelkedésének 1,5°C-ra való korlátozását különösen fontosnak tartják. A 2015-ben Párizsban aláírt mérföldkőnek számító megállapodásban közel 200 ország vállalta, hogy megpróbálja ezen a szinten megfékezni a globális felmelegedést. Az 1,5°C-ra való hivatkozás általában 20 éves átlagra értendő, nem pedig egyetlen évben tapasztalt növekedésre.
Bár a tudomány nem teljesen biztos a részletekben, az ENSZ szerint a 2°C-os globális felmelegedés következményei az 1,5°C-hoz képest a következők lehetnek:
- az extrém forró napok átlagosan 4°C-kal melegebbek lehetnek a mérsékelt szélességi körökön (a sarkokon és a trópusokon kívüli régiók), szemben az 1,5°C-os 3°C-kal;
- a tengerszint emelkedése körülbelül 0,1 m-rel magasabb lehet, mint 1,5°C-nál, ami akár 10 millióval több embert tehet ki az eseményeknek, beleértve a gyakoribb áradásokat;
- a korallzátonyok több mint 99%-a elveszhet, szemben az 1,5°C-os 70-90%-kal;
- kétszer annyi növény és gerinces (gerinccel rendelkező állat) kerülhet alkalmatlan éghajlati körülmények közé földrajzi területük több mint felén;
- több százmillióval több ember lehet kitéve éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és válhat hajléktalanná 2050-re, mint 1,5°C-nál.
Az 1,5°C-os hőmérséklet-emelkedés korlátozására való felhívás részben az úgynevezett „billenőpontok” átlépésének elkerülésére irányult. Nem világos, pontosan hol vannak ezek, de ha ezeket a küszöböket átlépik, a változások felgyorsulhatnak és visszafordíthatatlanná válhatnak, mint például a grönlandi jégtakaró összeomlása.
Az IPCC szerint körülbelül 3,3–3,6 milliárd ember rendkívül sebezhető az éghajlatváltozással szemben. A szegényebb országokban élő emberek várhatóan szenvednek a legtöbbet, mivel kevesebb erőforrásuk van az alkalmazkodáshoz. Ez a méltányosság kérdését veti fel, mivel ezek a helyek jellemzően csak kis százalékban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Azonban a tovagyűrűző hatások széles területeken érezhetők lehetnek. Például az extrém időjárással összefüggő terméskiesések globálisan megemelhetik az élelmiszerárakat.
Mit tesznek a kormányok az éghajlatváltozás ellen?
Az ENSZ szerint ahhoz, hogy a globális felmelegedést a 2015-ben Párizsban elfogadott 1,5°C-os határon belül tartsák, a CO2-kibocsátásnak 2050-re „nettó zéró” értékűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és minden fennmaradó kibocsátást aktívan el kell távolítani a légkörből.
A legtöbb ország rendelkezik, vagy fontolgatja a nettó zéró célokat. Azonban az üvegházhatású gázok szintje még mindig gyorsan emelkedik, és a világ „valószínűleg” 1,5°C fölé fog melegedni az IPCC szerint.
Ennek ellenére történt előrelépés bizonyos területeken, például a megújuló energia és az elektromos járművek terjedésében. A világ vezetői minden évben találkoznak, hogy megvitassák éghajlat-változási vállalásaikat. A legutóbbi, 2024 novemberi COP29 csúcstalálkozón a gazdagabb országok vállalták, hogy 2035-re évente legalább 300 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás kezelésére. Ez azonban sokkal kevesebb, mint amennyit a szegényebb országok szerint szükségük lenne.
Sok ország remélte azt is, hogy a 2023-ban létrejött megállapodás, miszerint „átállnak a fosszilis energiahordozókról az energiarendszerekben”, megerősödik, de ez nem történt meg.
Mit tehetnek az egyének az éghajlatváltozás ellen?
Bár a nagy változásoknak a kormányoktól és a vállalkozásoktól kell kiindulniuk, az egyének is segíthetnek olyan cselekedetekkel, mint:
- kevesebb repülőút;
- kevesebb energiafelhasználás;
- otthonuk szigetelésének és energiahatékonyságának javítása;
- elektromos járművekre való áttérés vagy autómentes életmód;
- gáz központi fűtés kiváltása elektromos rendszerekkel, mint például hőszivattyúkkal;
- kevesebb vörös hús fogyasztása.
Források:
- European Copernicus Climate Service
- UK Met Office
- Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)
- World Weather Attribution (WWA)
- ENSZ (United Nations)
Fő forrásunk: What is climate change? A really simple guide
A témában elolvasásra ajánlom:
